how to create your own website for free

Aikido Japán - Magyar Szótár

Az alábbiakban mind a nemzetközileg elterjedt Hepburn-átírás némiképpen módosított változatával, mind magyaros átírással megadjuk a japán szavakat, kivéve, ahol a kettő egybeesik.

Az eredeti Hepburn-átírás:

ts – c

ch – cs

z – dz

j – dzs

y – j

sh – s

s – sz

w – v

Számolás tízig japánul:

ichi – icsi,

ni,

san – szan,

shi – si (yon – jon),

go,

roku,

shichi – sicsi (nana),

hachi – hacsi,

kyuu – kjú (ku),

juu –  dzsú

A

ai

    A kínai írásjegytől függően kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk.

ai hanmi

    Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagénak ugyanaz a lába van elöl.

aiki

    "Egyesülő ki"; azaz az aikidókák megkísérlik összhangba hozni ki-jüket partnerükével és a környezettel.

aikidoka – aikidóka

    Aikidós, aikidó-gyakorló, aikidó-tanuló.

aikijutsu – aikidzsucu

    A ki-n alapuló ősi harcművészet (Daitó-iskola).

aikikai

    Aiki-szövetség.

aite

    Ellenfél, partner, "a másik", társ, stb…

ashi – asi

    Szó szerint "láb"; a különböző budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti.

ashi sabaki – asi szabaki

    Lábmunka. Az aikidóban megfelelő lábmunka teszi könnyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt.

atemi

    "Ütés a testre." Védekező ütés a partner ki-jének semlegesítésére vagy kibillentésére, a technika végrehajtása érdekében. Az aikidoban nem okozhat sérülést!

ayumi – ajumi

    Lépés, járás, járásmód.

B

bokken

    Fakard. Sok technikát a tradicionális japán kardvívásból vezetett le az alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten művelve az aikidót, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát.

bu

    Harci szellem.

budo – budó

    "A harc útja"; harcművészet; küzdősport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából.

budoka – budóka

    Budót gyakorló, tanuló egyén.


C

chokusen – csokuszen

    Egyenes (vonalú). Pl: chokusen no irimi = egyenes (közvetlen) belépés.

chudan – csúdan

    Középső rész. A test középső része. Csúdan no kamae = középső tartás.

chushin – csúsin

    Középpont. Aikidóban főleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.

D

Daito ryu – Daitó rjú

    Az aikijutsu hagyományos iskolája, módszertana.

do – dó

    Út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt – a kínai "tao" írásjegyet – használják átvitt értelemben is (különféle, fejlődéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsősorban a

-budó szó helyett, annak rövidítéseként használják.

dojo – dódzsó

    Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonlóak); a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése.

domo arigato gozaimashita – dómo arigató gozaimasita

    "Köszönöm szépen" japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzőnek és azoknak, akikkel edzettünk.

doshu – dosu

    A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikidóban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az alapító unokája) viseli ezt a címet. (Szó szerint "üres kéz", átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)

G

gaeshi – gaesi

    Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igéből zöngésült alak).

    gedan

    Alsó rész. A test alsó (övtől lefelé eső) része.

gedan no kamae 

    alsó tartás.

genki

    Életerő, egészség, energia.

gi

    Ruha. Budó-iskolákban a dógi ill. keikogi (edzőruha) szó rövidítése. A dzsúdó és a karate-gi is elfogadott a legtöbb dódzsóban, csak fehér pamut legyen.

gyaku – gjaku

    Ellentétes, ellenkező (oldal).

gyaku hanmi – gjaku hanmi

    Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elől.


H

hajime – hadzsime

    "Kezdés"

hakama

    Szoknyaszerű, bő nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az aikidósoknál viszont

általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány aikidó-dódzsóban hakamát hordanak a nők is (fokozattól

függetlenül), és van, ahol mindenki. Magyarországon a 2. kyu-sok, illetve az annál magasabb fokozatúak hordhatják.

hanmi – hanmi

    Állás, testtartás, pozíció.

hanmi handachi hanmi handacsi     (han+tacsi, "fél"+"állás")

    A nage ül, az uke áll. Segíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést.

happo – happó

    "8 irány"; átvitt értelemben "minden irány". Happó-undó (szó szerint "8 irányú mozgás") vagy happó-giri ("vágás 8 irányba" (karddal)).

hara

    Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja.

henka waza – henka vaza

    Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása közben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkjót, de átváltunk irimi nagéra.

hidari

    Bal.

Honbu Dojo – Honbu-dódzsó

    A japán Aikikai központi épülete, edzőterme.

I

irimi

    "Belépő/behatoló test:" Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan folytatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (-sikaku).

irimi nage

    Belépő dobás, az aikidó dobástechnikák egyik alappillére.

irimi-issoku – irimi-isszoku

    Belépés egy lépéssel.


J

jiyu waza – dzsijú vaza

    Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárhogyan támadhatnak.

jo – dzsó

    Fabot, kb. 120-150 cm hosszú. A dzsó eredetileg sétapálca volt, ezidáig tisztázatlan, hogy hogyan került bele az aikidóba. Sok dzsó-mozdulat a hagyományos japán lándzsavívásból, mások a dzsó-dzsucuból jöttek, de sok az alapító újítása. A dzsót rendszerint a haladó gyakorlásban használják.

jodan – dzsódan

    Felső rész; a test felső (melltől felfelé lévő) része.


K

kaeshi waza – kaesi vaza

    A technika megfordítása (ukéból nage lesz és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak.

kaiso – kaiszo

    Alapító, azaz Ueshiba Morihei.

kamae

    Testhelyzet, testtartás (fegyverrel, vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában "tacsi"-nak hívják a különféle irányzatokban – például karatéban

kiba dacsi (lovaglóállás), zenkucu dacsi, stb.).

    Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az aikidóban jelentős párhuzam van a fizikai és lélektani tartás között. A

következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez. Az aikidóban fontos a határozott lelki hozzáállást fenntartani.

kamiza

    Egy kis oltár, az aikidóban általában a dódzsó főhelyén van, gyakran ad helyet az Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg, amikor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót,

illetve a szőnyeget.

kata

    Formagyakorlat.


katame waza – katame vaza

    "Leszorító" technikák.

katana

    Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat (daitó) szokták emlegetni, de zsebkéstől a leghosszabb tacsi-ig mindenféle kardot lehet katanának hívni. (A zsebkés például kogatana, "kis kard".)

katate dori

    Egy kéz fogása; egykezes fogás.

keiko

Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az aikidóban.

ken

    Kard.

kendo – kendó

    "A kard útja"; japán kardvívás.

kenjutsu – kendzsucu

    A kardforgatás művészete.

ki

    Őserő, ősenergia, életerő, a vitális energia, az összpontosított erő energiája.

kiai – kiai

    Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszálásában. A japán küzdősportok szinte kivétel nélkül mindegyikében megtaláljuk a kiait (az íjászatban nem).

kihon

    Alap; alapvető; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok aikidó-technikát látszólag nagyon különböző módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti sajátosságait és megragadni a közös

magjukat, ez a kihon megértése.

kokyu – kokjú

    Légzés, lélegzés. Az aikidó részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserő". Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenőrzése elősegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését.

Sok hagyományos meditációs formában a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják, ugyanígy az aikidóban is. Továbbá, a lélegzés ritmusa segíti a helyes időzítést is.

Az aikidóban számos gyakorlat "kokjúhó"-nak, vagy "légzésmód"-nak hívnak, melyek a kokjúrjoku fejlesztését segítik.

kokyu nage – kokjú nage

    A kokjún alapuló dobástechnika.

koohai – kóhai

    Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) később kezdett, azaz alacsonyabb rangú/fiatalabb ember.

Az aikidó esetében "fiatalabb/kezdőbb aikidóka."

kote

    Alkar; vívókesztyű. (Nem "csukló"; az "tekubi".)

kotegaeshi

    Alkarcsavar, alkarfordítás.

K

ku

    "Üresség." A buddhizmus szerint a dolgok alapvető tulajdonsága az egyéni, változatlan lényegek hiánya (üresség). A dolgok "lényegnélküliségének" felismerése vezet a szellemi "nem-kapcsolódás", a tudatos

nyugalom (egykedvűség) gyakorlásához. Ezen üresség közvetlen felfogását (vagy

megtapasztalását/belepillantást) nevezik megvilágosodásnak. Az aikidóban ez a tudatos nyitottság ideális állapotában nyilvánul meg, egy olyan állapotban, amelyből azonnal és ösztönösen lehet reagálni a változó körülményekre.

kumijo – kumidzsó

    Páros dzsógyakorlás.

kumitachi – kumitacsi

    Páros kardvívás-gyakorlás.

kyu – kjú

    Írásjegytől függően sok jelentése van, az aikidóban szóba kerülők: 1. Légzés, kilégzés. 2. "Osztály";

"fokozat"; a sodan alatti tanuló- (fehér öves) fokozatok.


M

ma ai (ma, aima)

    Térköz; a küzdő felek (megfelelő) távolsága. (Érdekesség: a mai japán nyelvben a "manuke" bolondot,

ügyefogyottat jelent, ám a szó eredetileg a kardvívásból származik: bolond – ügyetlen – ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelelő küzdőtávolságot.)

mae

    Elöl; elülső; előre. Mae ukemi = esés/gurulás előre.

men'uchi – men-ucsi

    Vágás/ütés a fejre.

migi

    Jobb(oldal), jobbra irányuló.

mokuso – mokuszó

    Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.


N

nage

    1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).

    2. Dobás.

nen

    Figyelem, koncentráció.

niningake

    Küzdelem két ember ellen.

O

o-negai shimasu – o-negai simaszu

    Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használható japán kérő formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakorlásra felkérésre használjuk.

obi

    Öv.

omote

    Felszín; homlokzat; elülső rész.

Osensei – Ószenszei

    "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az aikidó alapítója.

osae waza – oszae vaza

    Leszorításos technikák.


R

randori

    Szó szerint "ran" (véletlen/összevissza) + "tori" (megfogás). A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az aikidó technikákat jellemzően egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az aikidó-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való

védekezés során is alkalmazható.

ryo kata dori – rjó kata dori

    (Mind)két váll fogása.

ryoote dori – rjóte dori

    (Mind)két kéz fogása; kétkezes fogás.


S

sankakutai – szankakutai

    Háromszögállás.

sanningake

    Küzdelem három ember ellen.

seiza – szeiza

    Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülő (térdelő) helyzet.

senpai – szenpai

    Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idősebb ember.

Az aikidó esetében "idősebb/haladóbb aikidóka."

sensei – szenszei

    Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani.


shihan – sihan

    "Oktató"; "mester", az aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója".

shiho-giri – sihó-giri

    Négy irányba vágás.

shikko – sikkó

    Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erősíti a csípőt és lábat.

shomen – sómen

    Elülső rész; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél", ezért a "fej elejét/tetejét" is jelenti.

shomen uchi – sómen ucsi

    Egyenes ütés a fejre; fejbevágás.

soto – szoto

    "Külső", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott aikidó mozdulatok osztálya.

suburi – szuburi

    Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás: vágás, ütés, szúrás, döfés gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, naginatával vagy dzsóval.

suihei uchi – szuihei ucsi

    Vízszintes vágás.

suwari – szuvari

    Ülés; ülő ...

suwari waza – szuvari vaza

    Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.


T

tachi – tacsi

    Írásjegy(ek)től függően:

    1. Hosszú japán kard.

    2. Állás, testtartás.

tachi waza – tacsi vaza

    Állástechnikák; technikák állásban/-ból.

tai no henka

    A test(tartás) megváltoztatása (tai = test, testtartás; henka = megváltoztatás).

tai sabaki – tai szabaki

    A test mozgatása('nak technikája); aikidóban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon.

taijutsu – taidzsucu

    "Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás.

taninsugake – taninszuugake

    Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások ellen.

tanto – tantó

    Rövid kard, tőr.

tatami

    Gyékényszőnyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzőtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha.

T

te

    Kéz.

tegatana

    "Kéz-kard."

tekubi

    Csukló.

tenkan

    Elforduló mozgás, főleg 180 fokos fordulat (-tai no tenkan).

tori

    A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).

tori, összetételekben dori Fogás, megfogás.

tsugi ashi – cugi asi

    Követő lépés.

tsuki – cuki

    Egyenes ütés.

U

uchi – ucsi

"Belül/a belső." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá ("belsejébe") mozog. Más kínai írásjeggyel "ütést" jelent, mint pl. a sómen ucsiban.

uchideshi – ucsidesi

    A mesterrel együtt lakó tanítvány.

uke

    A technikát "elszenvedő" fél (aki támad).

ukemi

    Gurulás, esés; a sérülést elkerülő technika.

ura

    Hátoldal; hátul.

ushiro – usiro

    Hátul; hátulsó; hátra irányuló. Usiro ukemi = hátraesés, hátragurulás.

W

waza – vaza

    Technika.


Y

yame – jame

    "Fejezd be!"

yoko – joko

    Oldal.

yokomen – jokomen

    A fej oldala, oldalsó arcél.


Z

zanshin – zansin

    Szó szerint "megmaradt lélek". Egy aikidó technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész

állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megőrzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni.