Az eredeti Hepburn-átírás:
ts – c
ch – cs
z – dz
j – dzs
y – j
sh – s
s – sz
w – v
Számolás tízig japánul:
ichi – icsi,
ni,
san – szan,
shi – si (yon – jon),
go,
roku,
shichi – sicsi (nana),
hachi – hacsi,
kyuu – kjú (ku),
juu – dzsú
A
ai
A kínai írásjegytől függően kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem, szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk.
ai hanmi
Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagénak ugyanaz a lába van elöl.
aiki
"Egyesülő ki"; azaz az aikidókák megkísérlik összhangba hozni ki-jüket partnerükével és a környezettel.
aikidoka – aikidóka
Aikidós, aikidó-gyakorló, aikidó-tanuló.
aikijutsu – aikidzsucu
A ki-n alapuló ősi harcművészet (Daitó-iskola).
aikikai
Aiki-szövetség.
aite
Ellenfél, partner, "a másik", társ, stb…
ashi – asi
Szó szerint "láb"; a különböző budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a láb mozgását) jelenti.
ashi sabaki – asi szabaki
Lábmunka. Az aikidóban megfelelő lábmunka teszi könnyeddé a mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt.
atemi
"Ütés a testre." Védekező ütés a partner ki-jének semlegesítésére vagy kibillentésére, a technika végrehajtása érdekében. Az aikidoban nem okozhat sérülést!
ayumi – ajumi
Lépés, járás, járásmód.
B
bokken
Fakard. Sok technikát a tradicionális japán kardvívásból vezetett le az alapító, ezért a fegyveres és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom mozdulatokat. Igen magas szinten művelve az aikidót, teljesen mindegy, hogy fegyverrel, vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát.
bu
Harci szellem.
budo – budó
"A harc útja"; harcművészet; küzdősport és a hozzá társuló szellemiség gyakorlása a test és lélek fejlesztése céljából.
budoka – budóka
Budót gyakorló, tanuló egyén.
C
chokusen – csokuszen
Egyenes (vonalú). Pl: chokusen no irimi = egyenes (közvetlen) belépés.
chudan – csúdan
Középső rész. A test középső része. Csúdan no kamae = középső tartás.
chushin – csúsin
Középpont. Aikidóban főleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.
D
Daito ryu – Daitó rjú
Az aikijutsu hagyományos iskolája, módszertana.
do – dó
Út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt – a kínai "tao" írásjegyet – használják átvitt értelemben is (különféle, fejlődéssel/életúttal/stb. kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsősorban a
-budó szó helyett, annak rövidítéseként használják.
dojo – dódzsó
Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonlóak); a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése.
domo arigato gozaimashita – dómo arigató gozaimasita
"Köszönöm szépen" japánul. Minden edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzőnek és azoknak, akikkel edzettünk.
doshu – dosu
A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikidóban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az alapító unokája) viseli ezt a címet. (Szó szerint "üres kéz", átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)
G
gaeshi – gaesi
Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igéből zöngésült alak).
gedan
Alsó rész. A test alsó (övtől lefelé eső) része.
gedan no kamae
alsó tartás.
genki
Életerő, egészség, energia.
gi
Ruha. Budó-iskolákban a dógi ill. keikogi (edzőruha) szó rövidítése. A dzsúdó és a karate-gi is elfogadott a legtöbb dódzsóban, csak fehér pamut legyen.
gyaku – gjaku
Ellentétes, ellenkező (oldal).
gyaku hanmi – gjaku hanmi
Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes lába van elől.
H
hajime – hadzsime
"Kezdés"
hakama
Szoknyaszerű, bő nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetlenül hakamát, az aikidósoknál viszont
általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány aikidó-dódzsóban hakamát hordanak a nők is (fokozattól
függetlenül), és van, ahol mindenki. Magyarországon a 2. kyu-sok, illetve az annál magasabb fokozatúak hordhatják.
hanmi – hanmi
Állás, testtartás, pozíció.
hanmi handachi - hanmi handacsi (han+tacsi, "fél"+"állás")
A nage ül, az uke áll. Segíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás irányából való kitérést.
happo – happó
"8 irány"; átvitt értelemben "minden irány". Happó-undó (szó szerint "8 irányú mozgás") vagy happó-giri ("vágás 8 irányba" (karddal)).
hara
Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja.
henka waza – henka vaza
Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása közben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkjót, de átváltunk irimi nagéra.
hidari
Bal.
Honbu Dojo – Honbu-dódzsó
A japán Aikikai központi épülete, edzőterme.
I
irimi
"Belépő/behatoló test:" Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan folytatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (-sikaku).
irimi nage
Belépő dobás, az aikidó dobástechnikák egyik alappillére.
irimi-issoku – irimi-isszoku
Belépés egy lépéssel.
J
jiyu waza – dzsijú vaza
Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárhogyan támadhatnak.
jo – dzsó
Fabot, kb. 120-150 cm hosszú. A dzsó eredetileg sétapálca volt, ezidáig tisztázatlan, hogy hogyan került bele az aikidóba. Sok dzsó-mozdulat a hagyományos japán lándzsavívásból, mások a dzsó-dzsucuból jöttek, de sok az alapító újítása. A dzsót rendszerint a haladó gyakorlásban használják.
jodan – dzsódan
Felső rész; a test felső (melltől felfelé lévő) része.
K
kaeshi waza – kaesi vaza
A technika megfordítása (ukéból nage lesz és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak.
kaiso – kaiszo
Alapító, azaz Ueshiba Morihei.
kamae
Testhelyzet, testtartás (fegyverrel, vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában "tacsi"-nak hívják a különféle irányzatokban – például karatéban
kiba dacsi (lovaglóállás), zenkucu dacsi, stb.).
Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az aikidóban jelentős párhuzam van a fizikai és lélektani tartás között. A
következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez. Az aikidóban fontos a határozott lelki hozzáállást fenntartani.
kamiza
Egy kis oltár, az aikidóban általában a dódzsó főhelyén van, gyakran ad helyet az Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg, amikor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót,
illetve a szőnyeget.
kata
Formagyakorlat.
katame waza – katame vaza
"Leszorító" technikák.
katana
Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat (daitó) szokták emlegetni, de zsebkéstől a leghosszabb tacsi-ig mindenféle kardot lehet katanának hívni. (A zsebkés például kogatana, "kis kard".)
katate dori
Egy kéz fogása; egykezes fogás.
keiko
Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az aikidóban.
ken
Kard.
kendo – kendó
"A kard útja"; japán kardvívás.
kenjutsu – kendzsucu
A kardforgatás művészete.
ki
Őserő, ősenergia, életerő, a vitális energia, az összpontosított erő energiája.
kiai – kiai
Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszálásában. A japán küzdősportok szinte kivétel nélkül mindegyikében megtaláljuk a kiait (az íjászatban nem).
kihon
Alap; alapvető; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok aikidó-technikát látszólag nagyon különböző módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti sajátosságait és megragadni a közös
magjukat, ez a kihon megértése.
kokyu – kokjú
Légzés, lélegzés. Az aikidó részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserő". Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenőrzése elősegítheti a nagyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését.
Sok hagyományos meditációs formában a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják, ugyanígy az aikidóban is. Továbbá, a lélegzés ritmusa segíti a helyes időzítést is.
Az aikidóban számos gyakorlat "kokjúhó"-nak, vagy "légzésmód"-nak hívnak, melyek a kokjúrjoku fejlesztését segítik.
kokyu nage – kokjú nage
A kokjún alapuló dobástechnika.
koohai – kóhai
Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) később kezdett, azaz alacsonyabb rangú/fiatalabb ember.
Az aikidó esetében "fiatalabb/kezdőbb aikidóka."
kote
Alkar; vívókesztyű. (Nem "csukló"; az "tekubi".)
kotegaeshi
Alkarcsavar, alkarfordítás.
K
ku
"Üresség." A buddhizmus szerint a dolgok alapvető tulajdonsága az egyéni, változatlan lényegek hiánya (üresség). A dolgok "lényegnélküliségének" felismerése vezet a szellemi "nem-kapcsolódás", a tudatos
nyugalom (egykedvűség) gyakorlásához. Ezen üresség közvetlen felfogását (vagy
megtapasztalását/belepillantást) nevezik megvilágosodásnak. Az aikidóban ez a tudatos nyitottság ideális állapotában nyilvánul meg, egy olyan állapotban, amelyből azonnal és ösztönösen lehet reagálni a változó körülményekre.
kumijo – kumidzsó
Páros dzsógyakorlás.
kumitachi – kumitacsi
Páros kardvívás-gyakorlás.
kyu – kjú
Írásjegytől függően sok jelentése van, az aikidóban szóba kerülők: 1. Légzés, kilégzés. 2. "Osztály";
"fokozat"; a sodan alatti tanuló- (fehér öves) fokozatok.
M
ma ai (ma, aima)
Térköz; a küzdő felek (megfelelő) távolsága. (Érdekesség: a mai japán nyelvben a "manuke" bolondot,
ügyefogyottat jelent, ám a szó eredetileg a kardvívásból származik: bolond – ügyetlen – ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelelő küzdőtávolságot.)
mae
Elöl; elülső; előre. Mae ukemi = esés/gurulás előre.
men'uchi – men-ucsi
Vágás/ütés a fejre.
migi
Jobb(oldal), jobbra irányuló.
mokuso – mokuszó
Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.
N
nage
1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).
2. Dobás.
nen
Figyelem, koncentráció.
niningake
Küzdelem két ember ellen.
O
o-negai shimasu – o-negai simaszu
Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használható japán kérő formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakorlásra felkérésre használjuk.
obi
Öv.
omote
Felszín; homlokzat; elülső rész.
Osensei – Ószenszei
"Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az aikidó alapítója.
osae waza – oszae vaza
Leszorításos technikák.
R
randori
Szó szerint "ran" (véletlen/összevissza) + "tori" (megfogás). A dzsijú vaza, a szabad gyakorlás szinonímája. Bár az aikidó technikákat jellemzően egy partnerrel gyakoroljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az aikidó-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való
védekezés során is alkalmazható.
ryo kata dori – rjó kata dori
(Mind)két váll fogása.
ryoote dori – rjóte dori
(Mind)két kéz fogása; kétkezes fogás.
S
sankakutai – szankakutai
Háromszögállás.
sanningake
Küzdelem három ember ellen.
seiza – szeiza
Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülő (térdelő) helyzet.
senpai – szenpai
Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz magasabb rangú/idősebb ember.
Az aikidó esetében "idősebb/haladóbb aikidóka."
sensei – szenszei
Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás neve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek szólítani.
shihan – sihan
"Oktató"; "mester", az aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója".
shiho-giri – sihó-giri
Négy irányba vágás.
shikko – sikkó
Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságának fejlesztésére, továbbá erősíti a csípőt és lábat.
shomen – sómen
Elülső rész; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél", ezért a "fej elejét/tetejét" is jelenti.
shomen uchi – sómen ucsi
Egyenes ütés a fejre; fejbevágás.
soto – szoto
"Külső", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott aikidó mozdulatok osztálya.
suburi – szuburi
Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás: vágás, ütés, szúrás, döfés gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, naginatával vagy dzsóval.
suihei uchi – szuihei ucsi
Vízszintes vágás.
suwari – szuvari
Ülés; ülő ...
suwari waza – szuvari vaza
Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.
T
tachi – tacsi
Írásjegy(ek)től függően:
1. Hosszú japán kard.
2. Állás, testtartás.
tachi waza – tacsi vaza
Állástechnikák; technikák állásban/-ból.
tai no henka
A test(tartás) megváltoztatása (tai = test, testtartás; henka = megváltoztatás).
tai sabaki – tai szabaki
A test mozgatása('nak technikája); aikidóban a test mozgatása körkörös, köríves mozdulatokkal, szabadon.
taijutsu – taidzsucu
"Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás.
taninsugake – taninszuugake
Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások ellen.
tanto – tantó
Rövid kard, tőr.
tatami
Gyékényszőnyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az edzőtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyébként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha.
T
te
Kéz.
tegatana
"Kéz-kard."
tekubi
Csukló.
tenkan
Elforduló mozgás, főleg 180 fokos fordulat (-tai no tenkan).
tori
A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).
tori, összetételekben dori Fogás, megfogás.
tsugi ashi – cugi asi
Követő lépés.
tsuki – cuki
Egyenes ütés.
U
uchi – ucsi
"Belül/a belső." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá ("belsejébe") mozog. Más kínai írásjeggyel "ütést" jelent, mint pl. a sómen ucsiban.
uchideshi – ucsidesi
A mesterrel együtt lakó tanítvány.
uke
A technikát "elszenvedő" fél (aki támad).
ukemi
Gurulás, esés; a sérülést elkerülő technika.
ura
Hátoldal; hátul.
ushiro – usiro
Hátul; hátulsó; hátra irányuló. Usiro ukemi = hátraesés, hátragurulás.
W
waza – vaza
Technika.
Y
yame – jame
"Fejezd be!"
yoko – joko
Oldal.
yokomen – jokomen
A fej oldala, oldalsó arcél.
Z
zanshin – zansin
Szó szerint "megmaradt lélek". Egy aikidó technika végrehajtása után is kiegyensúlyozott, támadásra kész
állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy technika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megőrzését jelenti, hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni.